Mucsony helytörténete

Mucsony Község említését Mulchun alakban, 1219-ben, a Váradi Regestrumban találjuk. Ekkor még a borsodi vár tartozéka volt és borsodi várjobbágyok lakták. Később a Rátold nemzetség birtoka lett. A XV. században megvolt már egyháza, mely 3, 6, 12 garas pápai tizedet fizetett. A pápai tized lajstromok Moschan, Mocho, Mohuch, Mothnuch alakban jegyezték fel a nevét. Határa tekintetében vita támadt a Kaplyai- és Putnoki család között és ekkor Mucsony és Disznóshorvát határát rendezik: birtoka tekintetében a Rátold nemzetség egyes családjai, a Felediek és a Lórántffyak közt is egyenetlenség tapasztalható. Egykori okleveleinkben ekkor Muchon alakban találjuk a község nevét. De a Bebekek is igyekeztek, határából egyes részeket lehasítva, gyarapítani a maguk edelényi birtokát úgy, hogy itt is királyi beavatkozás vált szükségessé. A XV. században a község az Ónodi Czudarok birtokában van, akik címén birtokosai, majd a leánynegyed kiadásával Perényi Dánielné s a Perényiek is birtokosok lesznek. Míg a század közepéig a Felediek a földesurak, ezután a község a Lórántffyakat uralta. Ugyanakkor az összeírások a Kubinyiakat is a birtokosok közt említi, akik közül Kristóf Lórántffy Farkassal pereskedik. Ezután a két családot emlegetik a község földesuraiul, majd mellettük a XVII. században Szentpétery Imre tünik fel.

A Lórántffy rokonság révén Rákóczi-birtok is, akik egy részét zálogba is adják Ónodi Gáspárnak. A szatmári béke után a kincstár lefoglalta a Rákóczi vagyont. Ebből a Pongrácz-rész Radvánszky kézre került, a többi birtokrészen pedig különböző családok lettek birtokosok s a rokonság révén a birtokok még jobban osztódtak.

Birtokosai közül a Jekelfalussy-család már a XVIII. század végén kitűnt s az általa épített szép kastély a község dísze volt. Későbbi birtokosai közül a gróf Csáky, Jakabfalvy, Ónody, Losonczy, Darvas, Czövek, Miklós, Gulácsy családok említhetők az ősi birtokos Kubinyi és a már mondott Radvánszky és Jekelfalussy földesurak mellett.

A község neve a XVI. században kezdett kialakulni s a Mwcyen, Muczon, Mwczon, Mwczyon, Mwchon, Muchyon alakon keresztül Muczon és azután a Mucsony írásmód állandósult. Nagy község volt, de a XVI. században ez is a török adófizetője lett. Mint Budára adózó községet, 1554-ben a füleki bég kirabolta úgy, hogy ezután egy darabig lakatlan volt. A község éppen emiatt csak 20 forint adót fizetett, jóllehet 24 adóköteles háza volt. Mikor 1635­-ben a község ismételten a békés életet akarta folytatni, megegyezett az egri törökkel. A török nagymester volt az adók kitalálásában , de Mucsony olyan szegény volt, hogy sem az adót nem emelhette fel, sem új adónemet nem vezette be. De a falu a jóakarat mellett is 1639-ben ismét a hadak és a tűz áldozata lett és a jobbágyok újra elbujdostak. A törökkel kötött egyesség értelmében az az ember, akinek 2 szántó barma volt, 3 forintot fizetett, a 4 marhás 6 forintot adott, de ugyanennyit kellett fizetni a 6 ökrös gazdának is és még 2 itce vajat, a szántó szarvasmarhával nem bíró lakos 2 forinttal és 1 itce vajjal adózott.

Megviselték a községet a kuruc-kor mozgalmai is és Thököly, majd Rákóczi szabadságharca után 1711-ben ismét puszta volt. Az üresen maradt területekre tótok szivárogtak be, majd rutének települtek s így a disznóshorváti egyház leányegyházát képező mucsonyi református egyház elsorvad és felszívódik a görög katolikus egyházban. A nagy csapások után szépenfejlődő községet az 1878. évi tűzvész teljesen elhamvasztotta. és közsegélyre szorult. Múcsony az edelényi járásban fekszik. Közelében folyik a Sajó folyó, a Szuha patak és a Debricske ér.

A világháborúban 197 lakos vett részt, akik közül elesett 25, hadirokkant lett 12, vitéz 2. A hősök emlékét egy márvány emléktábla örökíti meg, felállították az 1925. évben.

1960-ban a község dolgozó parasztsága megalakította a termelőszövetkezetet, amely eredményes tevékenységet végzett és a legjobbak közé tartozott helyi viszonylatban.

1971. január 1-jévl a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács 47/1970. számú határozatával Mucsonyt Nagyközséggé nyilvánította.